Távol áll tőlem a közgazdaságtan, a politika meg még inkább. De az informatikai vonatkozás miatt úgy gondoltam, megér a dolog egy bejegyzést. Mostanában a csapból is az folyik, hogy milyen nagy gondba kerültek azok az emberek, akik annak idején hitelt vettek fel devizában, most pedig dupláját kellene kifizetniük. Egy barátom is ebbe a helyzetbe került, aztán kitalálták ezt a végtörlesztés dolgot, és gyorsan élt is a lehetőséggel. Ahhoz viszont, hogy visszafizesse a kölcsönt, egy másik hitelt kellett volna felvennie, és hát az sem volt azért annyira csábító. Az volt a szerencséje, hogy egy másik barátomnak volt némi elfekvő pénze, amit eddig a bankban tartott. Megegyeztek hát, hogy az egyik barátom kölcsön adja a pénzét a másik barátomnak, és a banki hitelnél sokkal kedvezőbb kamatot kér érte. A hitelt visszafizető barátomnak ez nagyon jó, mert kevesebb kamatot kell fizetnie, és a hitelező barátom is jól jár, mert magasabb kamatot kap a pénzére, mint amit a bank adna. Nem egy hatalmas trükk, a bank is ezt csinálja, beszedi az egyik oldalon a pénzt, ígér rá X % kamatot, a túloldalon meg kölcsönadja Y%-ért. A kettő közötti különbséget meg zsebre teszi. Ebből vannak a szép márvány épületek, a csodaszép autók, meg a tengerparti nyaralók. A barátomék kihagyták a dologból a bankot, így aztán mindenki jól járt (természetesen a bankot kivéve). Amikor meghallottam ezt a rövid kis történetet, akkor fészkelte a fejembe magát az a gondolat, hogy miért nem tud ez nagyban is működni? Hányan lennének a mostaninál sokkal kisebb slamasztikában, ha lenne egy ilyen barátjuk, akinek van egy kis elfekvő pénze ...

Aztán rájöttem, hogy ezt a dolgot igazából már kitalálták, erre való a közösségi kölcsön. Ezzel próbálkozik pl. a noba.hu. Itt ugye az történik, hogy vannak emberek akik hitelt szeretnének felvenni, és vannak emberek, akik pénzt adnának némi kamatért cserébe. Mivel az egész folyamatból hiányzik a bank, ezért a hitelezők kérhetnének kicsit magasabb kamatot mint amit a bank adna, a hitelt felvevők pedig még így is jobb feltételekkel kapnák meg a pénzt mint a banktól. Amit amúgy a bank tesz zsebre, az szétoszlana a két fél között. Egy gond van csak, hogy Magyarországon ilyet nem lehet. Nem adhatok kölcsön pénzt a haveromnak kamatra. Ennek ellenére azért adok neki, csak mivel ennek nincs szabályos formája, ezért nem lehet pl. megadóztatni. Ami ennél is rosszabb, hogy ha valakinek nincs kitől kölcsönkérni, akkor megy az uzsoráshoz, aki irreális kamatot kér a pénzre, és ha nem fizet a delikvens, még jól meg is veri. Lehet, hogy lenne kellő kereslet és kínálat is, de ezek az emberek nem fognak egymásra találni, mert ez az egész jelenleg illegális. Így nem készíthetek olyan weblapot, ahol kamatra adhatnak kölcsönt egymásnak emberek. Nem azt mondom, hogy ez megoldaná minden eladósodott ember problémáját, de ha csak néhány embernek segítene a dolog, akkor már volt értelme ...

A közösségi hitelezéssel kapcsolatban sokaknak lehet ellenérzése. Például hogy mi a biztosíték arra, hogy a kölcsönt adó visszakapja a pénzét. Erre például az lehet a megoldás, hogy sokan adnak kölcsön sokaknak. Mindenki mondjuk csak néhány ezer Ft-ot dob be egy-egy kölcsönbe. Így ha van mondjuk 100 000 Ft-om, akkor azt nem egy embernek adom oda, hanem 20-nak. Így megoszlik a kockázat. Persze még így is megeshet, hogy elözönlik a szolgáltatást azok, akik ilyen kölcsönök vissza nem fizetéséből próbálnak meggazdagodni. Ezt talán a mostanában már eléggé elterjedtnek mondható közösségi hálózatok segíthetnének megoldani. Az emberek minősíthetnék egymást, a hitelezők "lenyomozhatnák" kinek adnak kölcsön. Például ha a barátom barátja szeretne kölcsönt kérni, akkor megkérdezhetem a barátomat, hogy a kölcsönt kérő mennyire megbízható. Végső soron pedig ott a törvényi megoldás, a kölcsönt kérő valamilyen írásbeli biztosítékot ad a hitel visszafizetésére. Talán ez utóbbi rendezésére és betartatására érdemes lehet fenntartani valamilyen köztes szervet, de semmiképp nem egy márványépületeket, telefonos kisasszonyokat, és gazdag bankárokat fenntartó bankot.

Talán egy lehetséges megoldás, ha a közösségi hitelezést szervező weboldal papíron bank lenne. Olyan bank, ami teljesen online működik, minimális haszonnal, és ahol az egyes ügyfelek teljesen direkt módon megmondhatnák, hogy a bank hova fektesse a pénzét (kinek adjon kölcsön). A bank tehát bankként adna hitelt, és adna kamatot az emberek pénzére, de mindezt minimális haszonnal, és személyre szabottan. Hiszen mindenki azon emberek után kapná meg a kamatot, akiknek a bank az ő jóvoltából kölcsönt adott. Nem ismerem a vonatkozó törvényeket, de ez így talán kivitelezhető lenne. A pénz az országban maradna (nem egy külföldi tulajdonú bank keresne rajta), meg lehetne adóztatni, és mindenki jól járna, a kölcsönt szervező weboldal fenntartója, a kölcsönt adó, és a kölcsönt felvevő is ...