Ingyen energia

Egy időben nagyon érdekelt az ingyen energia gondolata. Beleástam magam az összes számomra elérhető “örökmozgós szakirodalomba”, de a dolog nem igazán volt meggyőző. Pedig ahhoz, hogy ingyen energiához jussunk, teljesen felesleges bármilyen misztikus örökmozgó. Valahol olvastam, hogy az egy nap alatt földet érő napsugárzás (olvastam ugyanezt 1 órával is) elég lenne arra, hogy egy évig fedezze az emberiség energiaszükségletét. Az ingyen energia tehát ott van, és mindig is ott volt a Nap sugárzásnak formájában. A Nap a föld “motorja”, hisz valójában minden energiánk (az atomenergiát leszámítva) közvetett, vagy közvetlen módon a Napból származik. A Nap mozgatja a folyókat, neki köszönhetjük az időjárást, a növények a Nap energiáját hasznosítva képesek élni, az állatok pedig a növények elfogyasztásával jutnak hozzá a konzervált energiához. De a nap energiáját konzerválja a szén, a kőolaj, és a földgáz is. Energiánk tehát szinte korlátlan mértékben van, ahogy mindig is volt. A kérdés, hogy miképp tudjuk felhasználni. A Nap energiájának jelenleg legoptimálisabb, mindeni számára elérhető módja a napelem. A jelenlegi napelemek olyan 12%-os hatásfokon működnek, de sikerült már 40% feletti hatásfokot is elérni, sőt, nemrég olvastam 80%-os hatásfokú kombinált erőműről is. Valójában a hatásfok nem olyan kardinális kérdés, mivel a napelem teljesítményét napelem táblákban mérik. Tehát 2 napelem tábla 2x annyi energiát termel. Így ha növeljük a hatásfokot, az mindössze azt jelenti, hogy kisebb területen tudunk energiát termelni, vagy olcsóbban tudjuk előállítani a napelem táblát. Ami nagyobb gond, az az energia tárolása, de erre is vannak módszerek. Kis mennyiségben ugye tárolhatjuk az energiát akkumulátorokban, de ez nem túl hatékony. Amikor nagyobb mennyiségű energiáról van szó, akkor már trükkösebb módszerekre van szükség. Az egyik lehetőség például, hogy az árammal vizet szivattyúznak egy tárolóba, és így kvázi a víz potenciális energiájában tárolódik a megtermelt áram. Mikor energiára van szükségünk, akkor leeresztjük a tároló tartalmát, és ezzel egy generátort meghajtva nyerhetjük vissza a tárolt áramot. Persze ezeknek a módszereknek is van valamilyen (jelenleg nem annyira jó) hatásfoka, tehát itt is veszítünk energiát. Ezen a területen azért van még hová fejlődni, de azért a meglévő megoldások sem annyira rosszak. Ami a lényeg, hogy ingyen energia van dögivel.

Ha pedig energia van, akkor minden van. Képzeljünk el egy világot, ahol minden háztetőt napelemek fednek, a megtermelt áramot az emberek folyamatosan visszatáplálják az “országos tárolórendszerbe”, amit az állam tart fenn, mivel az “ingyen energia mindenkinek állampolgári joga”. De akár el tudnék képzelni egy nagy közös európai tároló és generátor hálózatot is, aminek részei még szélenergia farmok, stb. Mindenki annyit tol be, amennyit tud, és annyit vesz ki, amennyire szüksége van. Senkinek nem kell fukarkodnia, hiszen az energia ingyen van. Az út mentén ingyenes töltő állomások, ahol bárki ingyen feltöltheti az elektromos autóját. Nincsenek benzinkutak, nincsenek erőművek, füstölő kémények, nincs szmog. A gazdaságokban emberek helyett robotok dolgoznak, amiket az ingyen energia hajt. Ők vetik el a búzát, aratják le, ők készítik a kenyeret, amit aztán önjáró szállító autók hordanak el a boltba, vagy akár egyenesen a vásárlóhoz. De robotok építik a házainkat is. Tulajdonképpen fedezik minden alapszükségletünket, teljesen ingyen.

Túl sci-finek tűnik? Pedig valójában nem az, még a legutópisztikusabb része sem. A Google önjáró autói már tulajdonképpen készen vannak, elektromos autókat is lehet már kereskedelmi forgalomban kapni. A robotizált gazdaság sem tűnik megoldhatatlan problémának a jelen kor technológiájával. De mi a helyzet az ingyen energiával, merthogy végül is ez a bejegyzés témája? Próbáltam kicsit utánajárni a dolgoknak. Elméletileg egy normál családi ház gáz/villany szükségletét, amit olyan 50 000 Ft-ra lehet saccolni, egy 3 millió Ft-ból kiépített napelem rendszer fedezné. Ha ezt a 3 millió Ft-ot lakásfelújítási hitelként felveszi az ember 20 évre, akkor kb. havi 20 000 Ft-ot kell fizetnie, ami havi 30 000 Ft megtakarítás. De mondjuk azt, hogy ez egy optimista becslés, és a valódi költség 5 millió Ft. Még akkor is 10 000 Ft pluszban vagyunk havonta. De legyen az egész nullában. Ebben az esetben is 20 évig semmi plusz költségünk nincsen, csak energia számlák helyett a törlesztő részletet fizetjük. Még ebben az esetben is 20 év után a napelem panelek élettartamának végéig ingyen van az energia. De az állam is sokat segíthetne az ügy előre mozdításában. Például elengedhetné a napelem rendszer teljes áfáját. Ez jelenleg 27%, ami már 3 millió Ft-nál is majdnem 1 millió megtakarítás. Akárhogyis számolom, nem igazán tudom minuszosra kihozni. Tehát vagy hatalmasat lódítanak a napelemes cégek, vagy én hagytam ki valamit a számításból, vagy egészen egyszerűen az emberek viselkedése irracionális, mert többet fizetnek, mint kellene. Sőt, egy olyan dologért fizetnek súlyos pénzeket, ami végső soron ingyen van.

A kérdés már csak az, hogy miért nem erre megy a világ? Miért kell fizetnünk az energiáért, miért fizetünk benzinért az autóba, miért kerül pénzbe az étel? Az alapszükségleteink szinte ingyen kielégíthetőek lennének, így dolgoznunk sem lenne kötelező. Ezzel szemben semmi törekvést nem látni arra, hogy az emberek ily módon önfenntartóak legyenek. Vannak helyette mesterségesen nyomott árak (rezsicsökkentés), és most készülünk aláírni egy szerződést, amivel minden magyar állampolgárt arra köteleznének, hogy még évekig fizessen az atomenergiáért. Nem vagyok szakértője a területnek, így jó esély van arra, hogy a fenti koncepció hibás. De ha mégsem, akkor valami nagy baj van a világgal.

One Response to “Ingyen energia”

  1. Bréda Béla

    Szerintem jól látod a dolgokat. A nap energiájának hasznosítása biztosan megoldás lehetne az energia gondokra. Ami szerintem hátráltatja a szélesebb körű elterjedését az, hogy a technológia még meglehetősen drága és amíg van viszonylag olcsó kőolaj, szén, egyebek, addig nem jelent igazi alternatívát.
    Másrészt az egész energia ellátás a hagyományos energiahordozókra van alapozva és az elosztó hálózat is a központosított energia termelést tudja kiszolgálni. A sok kis energiatermelő egység egy hálózatba kapcsolását valószínűleg nem lehetne lényeges átalakítások nélkül megoldani.
    Talán úgy működhetne a dolog, hogy államilag kellene megtervezni, kiépíteni, finanszírozni egy olyan új energia ellátási koncepciót, amely a részben önellátó háztartásokra, a különböző alternatív energiahordozók (szél, nap, geotermikus) nagyobb arányú használatára alapozna. Viszont egy ilyen váltás rengetek pénzbe kerülne. Úgy tudnám elképzelni, hogy állami támogatással kellene ösztönözni a háztartásokat, hogy pl. napelemeket telepítsenek. Az elosztó hálózatokat biztosan át kellene alakítani, hogy alkalmasak legyenek a visszatáplált energia fogadására, továbbítására a többi fogyasztó felé.
    A lényeg, hogy egyszerűen, egyik-napról a másikra nem látszik kivitelezhetőnek a dolog, pedig hosszú távra gondolkozva lenne értelme komolyan foglalkozni egy ilyen új energia ellátási koncepció megvalósításának. (Az egy külön téma lehetne, hogy a mai, egyik választástól a másikig élő politikai elit által irányított világunkban egyáltalán felmerül-e egy ilyen hosszú távra szóló projekt ötlete. A tervgazdálkodásnak lennének előnyei ebben az esetben, de azt eldobtuk lassan 25 éve.)

    Válasz

Hozzászólás írása