ENVIENTA (Open Source Everything) - nyílt technológiákkal egy jobb világ felé

Pár éve láttam egy dokumentumfilmet a Venus Project-ről (itt van magyar szinkronnal: https://www.youtube.com/watch?v=Uh9VxaO12zY). A filmben arról beszélnek, hogy a modern technológiának hála akár már most korlátlan bőségben élhetnénk. Ha megnézzük a videót, egy olyan világ képe tárul elénk, ahol nincs nélkülözés és minden szükséges erőforrás az emberek rendelkezésére áll. Nagyon szép elképzelés. Talán azt is mondhatnám, hogy a Vénusz Projekt világa a modern ember Paradicsoma. Van azonban a projektnek egy nagyon radikális gazdasági filozófiája, ami talán túl drasztikus ahhoz, hogy sokan komolyan vegyék, és véleményem szerint ez a legnagyobb gátja annak, hogy a Vénusz Projekt a közeli jövőben megvalósulhasson. Egy ilyen mértékű változást nem lehet csak úgy "lenyomni az emberiség torkán", ráadásul az elképzelt rendszer annyira más mint a mostani, hogy kétséges a sikere. Amit szeretnék mégis kiemelni, hogy a technológia meg fogja változtatni a világunkat! Ez tény, hisz ebben élünk. Az elektromos, önvezető autók, az egyre hatékonyabb, megújuló energiákon alapuló rendszerek, a repülőgépek sebességével közlekedő, mégis minimális energiafelhasználású vonatok (gondoljunk a Hyperloop-ra), a 3D nyomtatás, stb. ez mind mind már életünk része. De amíg például a robotizálás a Vénusz Projektben a bőség alapja, addig jelen társadalmunkban az egyik legfenyegetőbb rém, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját, és így tömegek kerülnek majd egyik napról a másikra az utcára. Ezen a ponton már érezhetjük, hogy valami nincs rendjén. Hogy lehet valami egyszerre a legjobb és a legrosszabb dolog is, ami velünk történhet? A kulcs, hogy interdiszciplináris (direkt nem holisztikusat írtam a szóhoz tapadt spirituális tartalom miatt) módon kell gondolkodnunk. A technológiai változásokhoz társadalmi, oktatási, gazdasági változásoknak kell kapcsolódnia, máskülönben tragédiába torkolhat az egész. A robotizálás előretörésével például szükség lehet az alapjövedelem bevezetésére (amire már Elon Musk is sokszor utalt), amit újabb adókból (profit, vagyon, vagy éppen a Bill Gates által említett robotadó) finanszírozhatunk. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy robotizálás következtében emberek milliói veszítsék el a megélhetésüket. De ugyanilyen probléma a fenntarthatóság, amire a megújuló energiák használata és a megosztáson alapuló gazdaság nyújthatnak megoldást. És így el is jutottunk az ENVIENTA projektig.

Az ENVIENTA projekt (http://envienta.co/) célja, hogy az előbb említett interdiszciplináris megközelítéssel megoldásokat javasoljon ezekre a problémákra. Egy ilyen szerteágazó projektet elég nehéz pár mondatban definiálni, ezért is tartottam fontosnak, hogy megemlítsem a Vénusz Projektet. Noha az ENVIENTA-t nem a Vénusz Projekt ihlette, segítségével mégis betekintést nyerhetünk abba, hogy a technológia és az erőforrások megfelelő használatával mi várhat ránk. De hogyan érhet el bármilyen globális változást egy ilyen csoportosulás? Ez csakis alulról felfelé építkezve lehetséges, amihez pedig a leghatékonyabb eszköz az ingyenesség és a nyílt forráskód. Ezért is lett az ENVIENTA projekt jelmondata: Open Source Everything. A projektben létrejött minden tudás, technológia, tervrajz, tanulmány, újszerű gazdasági modell, stb. mind mind szabadon hozzáférhető és ingyenesen elérhető. Az így létrehozott tudás és technológia szabadon terjedhet, így ha valóban sikeres, az újszerű gondolatok vírusként fertőzhetik meg a világot. A szoftverek területén már sokszor figyelhettünk meg hasonlót. Gondoljunk csak a Linux operációs rendszerre, ami egy diák (Linus Torvalds) féléves feladatából mára a világ legelterjedtebb operációs rendszerévé nőtte ki magát. Az ENVIENTA ezt a filozófiát terjeszti ki mindenre (hardver, szoftver, tudásanyag, épületek és bútorok tervrajzai, stb.). Amíg a Vénusz Projekt csak vízió, addig az ENVIENTA jól definiált célokkal, és stratégiával rendelkezik. Első lépésként megterveztek egy oktató központot, ami egyben egyfajta tech demó is (itt nézhető meg róla videó: https://www.youtube.com/watch?v=jBuT04pBioI). Az épületek konténerekből kerülnek kialakításra az újrahasznosítás és a költségminimalizálás jegyében, az energiát napelemek biztosítják, a bútorok 3D nyomtatással készülnek, és a legmodernebb technológiával, helyben állítják elő az élelmiszert. A tervek természetesen mindenki számára elérhetőek, így bárki megépítheti az épületek bármelyikét otthon a kertjében. Így minimalizálhatjuk az építési költséget, illetve az alternatív energia és élelem forrásoknak hála, részben függetleníthetjük magunkat a hálózattól. Ha a projekt valóban elég sikeres, úgy remélhetőleg egyre többen építenek majd ilyen épületeket, vagy részleteiben hasznosítják a komponenseket, esetleg arra inspirál másokat, hogy saját komponenseket fejlesszenek, amiket aztán ők is megosztanak. Ugyanazok a mechanizmusok kezdenek működni, amit a nyílt forrású szoftver esetén már megfigyelhettünk. Bármi is legyen a konkrét hatás, elindulhat egy szemléletváltás, és végső soron ez az ENVIENTA célja. A projekt gazdái jelenleg (2017-ben) ennek az oktatási központnak a felépítésére keresnek partnereket (befektetőket, vagy akár olyanokat, akik pénzt vagy eszközöket adományoznának). A központot később fizetős oktatásokból, vagy turnusok szervezésével tartanák fenn. Egyelőre a szükséges építési terület már rendelkezésre áll, amit a Spanyol kormány biztosít a Kanári szigeteken. Az oktató központ mellett nagy erőkkel folyik az ENVIENTA platform fejlesztése, ami a nyílt forrású technológiák megosztását hivatott elősegíteni. A célok meglehetősen nagyra törőek, de a közösség erejét és a tagok elszántásgát látva egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az ENVIENTA egyszer komoly tényezővé váljon. De önmagában már az is hatalmas siker, ha a projekttel csak pár embert sikerül inspirálni, akik másokat inspirálva ugyancsak jelentős változások forrásává válhatnak. Hisz ahogyan az előbbiekben írtam, ha biztosítjuk egy gondolat szabad áramlását, az önálló életre kell, és ha érdemes rá, vírusként fertőzi majd meg a világot ...