Holisztikus szemlélettel az exponenciális fejlődésért

A modern technológiákról szóló hírek olvasása közben mindig kicsit vegyes érzéseim vannak. Egyfelől hihetetlenül izgalmas látni, hogy milyen villámsebesen fejlődik a technológia, ugyanakkor a háttérben ott motoszkál a gondolat, hogy vajon számomra mikor lesz mindez elérhető? A jelenleg legolcsóbb elektromos autók még mindig luxus kategóriának számítanak, hisz egy ilyen árából lakást (vagy vidéken akár házat) vehet az ember. Mindenhol azt halljuk, hogy a napelemes rendszerek bevezetése hosszú távon a jelenlegi energia árakat figyelembe véve bőven megtérül, de a legtöbb embernek nincs pár milliós megtakarítása, amit napelemes rendszerbe fektethetne. Ez egy ördögi kör. Amíg valami drága, addig alacsony a kereslet, amíg alacsony a kereslet, alacsony a profit, így kevesebb pénz jut innovációra, tömeggyártásra, stb. ami lenyomhatná az árat. A probléma egy lehetséges megoldása, ha változtatunk az üzleti modellen. A helyett, hogy a vevő birtokolná az adott terméket, csak bérbe adjuk neki. Úgy gondolom, hogy ez a modell nagyon elterjedté fog válni a jövőben. Lehet, hogy sokáig nem lesznek az átlag ember számára elérhető árú elektromos önvezető autók, de ennek ellenére mindenki ilyenekkel fog járni. Ha munkába indulunk, hívunk egy önvezető autót, ami elvisz a munkahelyünkre, majd továbbáll. Ennek a modellnek köszönhetően akár pár éven belül a mindennapjaink részévé válhatnak ezek a közlekedés reformját ígérő eszközök. De hasonló modell alkalmazható lenne napelem rendszerekre is. Ez esetben a fizetendő villanyszámla ára alatt bérelhetnénk a rendszert. A modell kiterjeszthető lehet bármilyen használati tárgyra. Például a jövőben elképzelhetőnek tartom, hogy testre szabott, 3D nyomtatott bútorokat vehetünk majd úgy, hogy ha azokat megunnánk, vagy nincs szükségünk rá, visszaküldhetjük az eladónak, aki azt alapanyagként beolvasztja, és új bútort nyomtat belőle. A lakóépületek terén is kezd előre törni a 3D nyomtatás, de itt a bérelhetőség kapcsán talán nagyobb perspektíva lenne az összelegózható épületekben. Itt olyan megoldásra gondolok, mint amilyet az ENVIENTA csapata is felvázolt (https://www.youtube.com/watch?v=jy7gDqrgY8c). A helyett, hogy saját házat vennénk, bérelhetünk egy összkomfortos konténert, ami egyben passzív ház, megtermeli a szükséges elektromos energiát, stb. Ez egy ember számára tökéletes otthon. Elég Interneten megrendelni, és pár napon belül leteszi a megjelölt telekre a kamion. Később, mikor mikor emberünk megházasodik, a konténert lecseréli egy 4 konténerből álló épület blokkra, ami némileg magasabb bérleti díjért tökéletes otthon 2 ember számára. Nincs építkezés, az "átépítésnél" nincs építési törmelék és ha az előbb említett 3D nyomtatással készült bútorokkal rendezik be a lakást, akkor ezekből sem keletkezik soha szemét. Mindig modern, mégis fenntartható élettér. De ami jelen bejegyzés témája szempontjából a legfontosabb, hogy mivel itt az ingatlant nem kívánjuk birtokolni, nem is kell kötelezettséget vállalnunk. Nem kell hitelt felvennünk amivel több 10 évre az adott helyhez, ingatlanhoz, építési technológiához kötjük magunkat. Igény szerint bármikor válthatunk, ezzel lépést tartva a technológiával. Úgy gondolom tehát, hogy ez a fajta elérésen (és nem birtokláson) alapuló üzleti modell hosszú távon nem csak hogy elősegítheti, de talán elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy lépést tartsunk a technológia fejlődésével. Ha mindehhez olyan társadalmi/gazdasági változások társulnak, mint például az alapjövedelem bevezetése, az talán már megközelítheti azt a fajta jólétet, amit mondjuk a Vénusz projekt ígér számunkra. Ha a technológiához megfelelő gazdasági és társadalmi modellek párosulnak, úgy ideális esetben a társadalom minden tagja részesülhet az előnyökből. Az olcsó, bérelhető, önellátó lakhelyeknek hála mindenkinek alanyi jogon biztosított lenne a szükséges lakótér, energia, és a megfelelő mennyiségű és minőségű élelem. Ha hajlandóak vagyunk lemondani a tárgyak tulajdonlásáról, azzal lehetővé tesszük, hogy a piacra történő bevezetést követően elérést szerezzünk az olyan modern technológiákhoz, mint amilyenek az elektromos önvezető autók. E mellett a bérleti modell fenntartható is, hiszen a termék használat után visszakerül a forgalmazóhoz, akinek gondoskodnia kell annak újrahasznosításáról, legyen szó konténer házakról, 3D nyomtatott bútorokról, vagy önvezető elektromos járművekről, így a nem birtokolt dolgokból nem származik szemetünk sem.

Arra szerettem volna rámutatni, hogy csak úgy profitálhatunk a technológia exponenciális fejlődéséből, ha az társadalmi és gazdasági változásokkal jár együtt. A három terület szorosan összefügg és ha ezt nem látjuk be, úgy visszafogjuk a technológia fejlődését, vagy egyszerűen lemaradunk mögötte. Az alapjövedelemnek előfeltétele a megfelelő technológiai háttér, de bevezetése egyben katalizálhatja is a technológia fejlődését, hiszen a felszabaduló munkahelyeket, mezőgazdasági termelést, stb. gépesíteni kell a hatékony működés érdekében. De mindez önmagában nem elég. A technológia csak úgy fog mindenkihez eljutni, ha megvannak azok a gazdasági/üzleti modellek, amik ezt lehetővé teszik. Ezek a modellek az elérést helyezik előtérbe a birtoklással szemben, így elősegítik a technológiák jóval gyorsabb bevezetését, valamint fenntarthatóak. Úgy gondolom, hogy a jövőben ezek a modellek fognak elterjedni. Ideális esetben bérelni fogjuk a mobil eszközeinket (például AR szemüveget, ami a mobiltelefon mellett feleslegessé teszi majd a TV-t és a desktop számítógépet is), az autónkat, a lakhelyünket, és a bútorainkat is.

A folyamatban mi emberek vagyunk az egyetlen szűk keresztmetszet, de őszintén remélem, hogy képesek leszünk a megszokott rendszereink ilyen mértékű (amúgy nem túl drasztikus) megváltoztatására, hiszen más esetben borulni fog az egész. Visszafogjuk saját fejlődésünket, vagy ami még rosszabb, olyan társadalmi szakadékok jöhetnek létre (a technológia gyors fejlődésének köszönhetően nagyon gyorsan), amiket már képtelenek leszünk békésen kezelni.