Hogyan működik a pénz?! (röviden és érthetően)

Napokban kicsit utána olvastam, hogy hogyan működik a pénz. Tök érdekes téma amúgy, és sok minden máshogy van, mint ahogy az ember elsőre gondolná.
A történelem során sok mindent használtak pénznek. Nagy köveket, kagylókat, fűszereket, sót, stb. A lényeg az volt, hogy az adott dologból kevés legyen, értéket képviseljen (ez általában a korlátosság miatt adott), érték álló legyen (pl. ne romoljon meg), osztható legyen, meg hasonlók. Ami ezek közül a fizető eszközök közül a leginkább megmaradt, az ugye az arany. Az arany még napjainkban is jó érték tároló, ellentétben mondjuk a fűszerekkel, vagy a sóval. Sokáig a papírpénz fedezetét is egy az egyben az arany jelentette. Itt gyorsan tennék is egy kis kitérőt a BitCoin irányába (itt írtam róla: http://lf.estontorise.hu/archives/662). A BitCoin esetében a rendszer algoritmusa rögzíti fixen a mennyiséget (korlátosan áll rendelkezésre, akárcsak az arany), a BitCoin bányászat pedig pont olyan mint az arany bányászata. Az ember csak bányászik, bányászik, és ha szerencséje van, talál egy kis BitCoint. Persze miénél több munkással bányásztat az ember (BitCoin estén ugye minél több és erősebb géppel), annál nagyobb esélye lesz erre. (Akit érdekelnek a részletek, az olvassa el a fent linkelt írást.) A BitCoinnak tehát nem csak a beceneve “digitális arany”, a BitCoin valóban az. Persze ha valaki pár éve azt mondja nekem, hogy nemsokára valós dolgokat vehetünk majd virtuális aranyért, valószínűleg megmosolyogtam volna. Pont úgy, ahogyan az indiánok megmosolyoghatták a hódítókat, akik mindenféle hasznos cuccot adtak vacak csillogó kövekért cserébe. Ha tehát jobban belegondolunk, a BitCoin sem sokkal bizarrabb értékmérő, mint az arany. De hát ez már csak így működik. Mindennek annyi az értéke, amennyire értékeljük. A jelen kor pénze azonban még ennél is furább.
Sokáig a pénz arany alapon működött. Tehát az ember fogta a kis aranyát, bevitte a bankba, ott berakták egy trezorba, és írtak neki pár pecsétes papírt róla. A pecsétes papírral bármikor ki lehetett venni az aranyat, de mivel ezt bárki megtehette a papír birtokában, ezért az az arannyal megegyező értéket képviselt, így közvetlenül a papírt is lehetett fizetésre használni. A régi pénzek mögött tehát ott volt a nemesfém (arany, vagy ezüst) fedezet. A modern pénz mögött viszont ilyen már nincs. De akkor hogy keletkezik a modern pénz? Valójában az történik, hogy a bankok olyan pénzt hiteleznek ki, amivel amúgy nem rendelkeznek, ezzel teremtve pénzt. Szóval nagyon leegyszerűsítve gondol egyet a bank, egy rublikába beír egy számot, és puff, keletkezett 100 millió forint. Elég furán hangzik ahhoz képest, hogy egy átlag ember egész élet munkájával sem tud ennyit felhalmozni. Az a poén az egészben, hogy van benne logika. A legtöbben úgy gondolják (sokáig én is), hogy a bank annyit csinál, hogy az egyik oldalon beszedi az emberek pénzét, és kamatot ígér érte, a másik oldalon pedig kölcsön adja ezt a pénzt hitel formájában, amiért kamatot szed. A beszedett kamatot odaadja a pénzt berakó embereknek, illetve egy picit azért lecsippent magának is a szolgálataiért cserébe. A pénzt pedig az állam nyomja, amire van valami fedezete (ami ugye régen arany volt). Nos, hát ez nem egészen így van, ugyanis a bank adhat hitelt úgy is, hogy nem rendelkezik az ehhez szükséges pénzzel. De hogy lehetséges ez? Hogy teremthet a bank csak úgy a semmiből pénzt? Valójában ennek a pénznek van fedezete, mégpedig a hitel fedezete.
Képzeljünk el egy lakatlan szigetet, ahol csak két ember él, Pati és Laci. Petinek van egy dinnyeföldje 5 szép dinnyével, de nem tud kertészkedni és fel kellene ásni a földjét. Laci szívesen felásná Peti földjét némi pénzért (most a példa kedvéért zárjuk ki a cserekereskedelmet), amit később persze majd dinnyék vásárlására fordítana, mivel más termék amúgy sincs a szigeten. Petinek nincs pénze, hogy fizessen Laci munkájáért, Lacinak pedig nincs pénze, amiből majd dinnyét vehet. Hogy lehet egy ilyen zárt rendszerbe pénzt vinni, hogy megoldjuk ezt a “tyúk vagy a tojás” jellegű problémát? Kell egy harmadik fél, a bank, aki felméri Peti dinnyeföldjét, és ír pár elismervényt a dinnyékről. Ez pont olyan elismervény, mint amit annak idején az aranyról írtak, tehát ez dinnye fedezetű pénz. A bank 1 hónapig hajlandó ilyen elismervényt adni, mivel addigra kb. elrothatdnak a dinnyék. A szolgálataiért cserébe (kiment a helyszínre, összeszámolta a dinnyéket, garanciát vállal rájuk, hogy mind ehető, egyik sem hibás, stb.) kér egy dinnyét. A bank tehát kvázi meghitelezi a dinnyepénzt, az egy dinnye pedig a kamat. Peti a dinnyepénzzel tud már fizetni Lacinak a felásásért, Laci később tud Petitől dinnyét venni rajta, Peti később vissza tudja fizetni a dinnyepénzt a banknak, a bank meg összetépi a dinnyepénzt, és kész. (Hogy ezért a kis közjátékért a bank megérdemel-e egy egész dinnyét, az persze más kérdés, de ezt most ne firtassuk.)
Hát, valahogy így működik a valóságban is. Mikor hitelt veszek fel, hogy megvegyek egy házat mondjuk 10 millió forintért, aminek a fedezete maga a ház, akkor a bank csak úgy a semmiből csinál 10 millió forintot, amit odaad nekem. Ennek a 10 millió forintnak a házam a fedezete. Kicsit olyan ez a pénz, mint a Dumb és Dumber filmben a “tartozom neked” cetlik. A kapott pénz tulajdonképpen 10 milliónyi “tartozom a banknak” cetli, amit minden más bank elfogad, és ha kérem, ad is érte “valódi” papír pénzt. A modern pénz tehát adósság és a fedezete már nem csak arany lehet, hanem bármi amit a bank elfogad (ingatlan, autó, stb.). A hitelre kifizetett kamat pedig a fizetség a banknak a szolgálataiért. Azért, hogy felméri a fedezetet, hogy az valóban ér-e annyit, amennyi pénzt adnak érte, illetve hogy garanciát vállal ezért a pénzért, tehát vállalja a kockázatot, hogy ha valami gigszer van, akkor a bank a saját vagyonából fedezi a kiadott pénzt. Bármilyen furán hangzik is, ez a fajta semmiből teremtett pénz sokkal reálisabb értékmérő, mint az arany fedezetű pénz, hisz itt nem csak vacak csillogó kövek vannak a pénz mögött, hanem házak, autók, és más, gyakorlati haszonnal is rendelkező dolgok. E mellett a Földön lévő arany mennyisége nem is lenne elegendő a teljes gazdaság fedezésére. (Ami viszont a virtuális aranyra nem áll, hiszen virtuális aranyból gyárthatunk akárhányfajtát, ahogy van is sok alternatív kriptovaluta. A kérdés mindig csak az, hogy hajlandóak vagyunk ezt értékmérőként elfogadni, vagy sem.)
Na és mi van azzal a fránya kamattal? Ha a bankok teremtik a pénzt, totál ki vagyunk szolgáltatva nekik. Úgy húznak le, ahogy akarnak. A banki szolgáltatások költségeinek leszorítására a piacgazdaságban a jó öreg verseny a megoldás. Vagyis mivel több bank van, akik egymással versenyezve nyomják lefelé áraikat, ezért a piac szabályainak megfelelően be kell állnia annak az optimális árszintnek, amin a bankok dolgoznak. De ha annyira szuper a rendszer, hogy törhetett ki a 2008-as válság? Hát úgy, hogy a bankok elb@szták. A nagy versenyben felelőtlenül adtak hiteleket, amiket aztán nem igazán sikerült visszafizetni, így az egész rendszer (aminek pontjai ráadásul keresztül kasul kapcsolódnak egymáshoz) összedőlt mint egy kártyavár. Ezt minden ország a maga módján próbálta kezelni. Valahol pénzt nyomtak a bankokba, valahol pedig simán lecsukták a bankárokat, mint a válság kirobbantásának felelőseit. De akárhogy is, az ilyen esetekben mindig a kis emberen csattan az ostor.
Elméletben tehát nagyon pikk-pakk a rendszer, gyakorlatban viszont nem az igazi. Válságok robbannak ki, a bankok híznak, a kis ember meg szegényedik. (Lassan közhely már, hogy az emberiség 1% birtokolja a világ vagyonának 90%-át, és ebben nagy része van a bankoknak is.) Mi lenne a megoldás? Legyen állami monopólium a hitelezés? Állja az állam a kockázatot és a profit is legyen az övé, amit visszaoszt az embereknek? Az sem biztos, hogy jól sülne el. Talán a rendszer gépesítése, a teljes algoritmikus szabályozás, az emberi tényező minimalizálása és bebiztosítása (pl. több független minősítő méri fel a fedezetet, és ezt súlyozzák ), stb. lehet a megoldás. Én legalábbis ilyesmiben bízok. Elméletben ugyanis nem rossz a rendszer. Csak az a fránya gyakorlat…

One Response to “Hogyan működik a pénz?! (röviden és érthetően)”

  1. Adósság alapú pénz bankrendszer nélkül - Gondolatok (Fazekas László blogja)Gondolatok (Fazekas László blogja)

    […] írtam egy bejegyzést arról, hogy hogyan működik a modern pénz (http://lf.estontorise.hu/archives/700). Itt írtam róla, hogy a modern pénz mögött már nincs aranyfedezet, adósság alapon […]

    Válasz

Hozzászólás írása