Az alapötletet a JBoss Seam részét képző Ajax4jsf library adta. Itt szinte minden komponensnek van ajaxos változata, amely rendelkezik egy reRender attribútummal, ahol azt adhatjuk meg, hogy a komponens által végrehajtott metódust követően milyen id-jű mezőket kell frissíteni. Itt transzparens módon valósul meg az ajaxos működés, hisz nem JSON csomagok mászkálnak ide-oda, amikhez feldolgozó logika és nagy adag kliens oldali JavaScript kell, hanem HTML darabok, melyek generálását a keretrendszer oldja meg. Ez tehát egy olyasmi megoldás, amire nekem szükségem volt, a probléma csak az vele, hogy Java/JSF függő. Én egy sokkal általánosabb, keretrendszertől független megoldást szerettem volna (konkrétan PHP-ban akartam használni), lehetőleg minél kevesebb JavaScript-et felhasználva. Az igények, és az ötlet tehát már elég jól körvonalazódott, jöhetett a megvalósítás.
A JavaScript mentes megvalósításhoz a jQuery szinte adta magát. Ez egy un. "unobtrusive" JavaScript library, ami azt jelenti, hogy segítségével a JavaScript-et leválaszthatjuk a HTML kódról és CSS szelektorok segítségével "aggathatjuk" rá az eseménykezelőket az egyes elemekre, illetve módosíthatjuk azok attribútumait. Az egész ráadásul mindehhez egy böngészőfüggetlen programozói felületet ad. A lényeg tehát, hogy úgy szkriptelhetjük fel a lapot, hogy közben tiszta marad a HTML kód.
Így már majdnem minden adott volt, de kellett még egy kis ötlet amit a progress bar-os fájlfeltöltős JavaScript komponensektől kölcsönöztem. Itt az a trükk, hogy a form target-jét egy hidden iframe-be irányítják. Így a feltöltés elindul ugyan, de az oldal nem frissül. Ilyenkor a JavaScript egy másik szálon is kapcsolódik a szerverhez (a klasszikus XMLHttpRequest-el) és bizonyos időközönként lekérdezi a szervertől a képfeltöltés állapotát. Így képes feltöltés közben oldalfrissítés nélkül mozogni a progress bar.
Innen már csak össze kellett rakni a kódot. A jQuery alapú library létrehozza a rejtett iframe-et, kikeresi azokat a formokat ahol a form class attribútuma ajaxform, majd ezeknél beállítja a target-et és rárak egy kis submit scriptet is a formra. A formon belül egy rejtett input mezőben soroljuk fel azoknak az elemeknek az id-jét, amelyeket a submit gomb megnyomása után frissíteni kell. Mikor a felhasználó megnyomja a submit gombot, a kérés elmegy a szerver felé, az legenerálja az új oldalt, a submit script pedig visszamásolja a megadott id-vel rendelkező elemeket az eredeti HTML-be. Nem túl bonyolult dolog, a hozzá tartozó kód sem az, és tökéletesen megoldja a bejegyzés elején felvetett problémát, tehát a szerver oldali kód megváltoztatása nélkül valósul meg az oldal újratöltése nélküli AJAX-os működés. A megoldás ráadásul teljesen JavaScript mentes (csak a library-t kell betölteni). Mikor a kis programkönyvtár (a formázott kód kényelmesen elfér másfél képernyőn) elkészült, akkor döbbentem csak rá, hogy mennyire szép ez a megoldás, hiszen az eredeti célja mellett rengeteg lehetőség rejlik még benne.
Kezdjük ott, hogy az újratöltés nélküli frissítéssel egy csomó mágikusnak tűnő dolog nagyon egyszerűen, JavaScript nélkül megoldható. Gondoljunk például egy portál rendszerre, ahol adminisztrátorként belépve a cikkek alján egy módosítás gombot is látunk. A gombot megnyomva a szöveg "átváltozik" szerkesztővé, ahol módosíthatjuk a tartalmat, majd a változtatások elvégzését követően "visszaváltozik" tiszta szöveggé. Ilyesmihez általában komoly JavaScript-eket használnak kliens oldalon. De hasonló megoldás lehet egy popup, ami a gombot megnyomva ugrik fel, vagy egy nyitható zárható dinamikus (nem JavaScript-es) fa lista, dinamikus táblázatok, stb. Szinte az összes tipikus AJAX-os komponens megvalósítható kliens oldali JavaScript nélkül a szerver oldalon generálva.
A másik jópofa lehetőség, ami adja magát, hogy a szerver oldalon kiolvassuk a frissítendő id-ket (emlékezzünk, hogy ezeket egy hidden mezőben adtuk meg, ami természetesen a form elküldésekor átkerül a szerverhez), és egy olyan csonka html kódot generálunk, ami csak az id-kkel megadott részeket tartalmazza. A többi HTML kód generálása tulajdonképpen teljesen felesleges, hisz azok nem kerülnek vissza az eredeti kódba. Így tehát egy olyan megoldásunk van, ami képes ugyan a szerver kód megváltoztatása nélkül is működni, de lehetőséget ad arra is, hogy a szerver kód minimális módosításával sávszélesség és számítási kapacitás kímélő módon működjön, úgy mint más JSON alapú JavaScript igényes megoldások. Tulajdonképpen megfelelően kialakított HTML kód esetén (mindent CSS-ből formázunk, stb.) a mozgatott adattartalom mennyisége nem sokban tér el a JSON-ös változattól, ugyanakkor minimális változtatásra van szükség a szerver oldalon, a kliens oldalon pedig szinte semmire, ráadásul a működése teljesen JavaScript mentes. E mellett a megoldás keretrendszer független és alkalmazása valóban rendkívül egyszerű.
A Google Code-on létre is hoztam egy kis projektet a programkönyvtár számára, ami szerintem méltán kaphatja meg a "világ legkisebb AJAX library-je" címet.